Lélekfotó

"Az igaz válaszokat mindig kérdés nélkül kapod."

Mentálhigiéné – lelki egészség, egyensúly, harmónia

A mentálhigiéné egyaránt jelent szemléletet, elméletet, tevékenységet és intézményrendszert.

Közösséget építő, előmozdító látásmód, pozitív megközelítés, ami alapvetően az értékekre (életminőség, életigenlő magatartás, erkölcsi értékek) és nem azok hiányára irányul, célja a lelki egészég megőrzése, javítása.

Több szakmai, tudományos ágat átfog és holisztikus emberképen (az ember mint egész: fizikai, szellemi, lelki egység) alapul.

Tevékenyégében és intézményrendszerében átfogja a humán szolgálatokat (kultúrát, közművelődést, közoktatást, szociális gondoskodást, egészségügyet, hitéletet, tömegtájékoztatást, polgári kezdeményezéseket, törvényhozást, kormányzatot).

A mentálhigiéné az interperszonális kapcsolatokon, a csoportos viszonyokon, az alapvető emberi intézményeken és szervezeteken keresztül javítja az egyén lelki egészségét, az emberi kapcsolatokon keresztül közelíti meg a személyiséget. (Buda Béla)

Család

Az emberi lényeget kimunkáló szocializációs folyamat döntően a család keretein belül történik. A család a legelső, érzelmileg pedig mindvégig legjelentősebb közösség az életünkben, amely a társas viselkedés és tevékenység szokásrendjébe bevezet. A szülő és gyermek kapcsolat minden későbbi emberi kontaktus alapmintája. A család, családi élet hatása a lelki egészségre azonban nemcsak gyermekkorban, nem csak a szülő-gyermek viszonylatban meghatározó. A család minden életszakaszban más módon fejti ki támogató funkcióit annak minden egyes tagja számára. Ezek a funkciók a következők: (Gerard Caplan, Komlósi Piroska)

  • a világra vonatkozó információk összegyűjtése és terjesztése,
  • visszajelentő és útmutató rendszer, gyakorlóterep a viselkedésre másoktól jövő reakció kezelésére,
  • a világról kialakuló kép, az életfilozófia forrása,
  • problémák megoldásában eligazít és közbenjár,
  • gyakorlati és konkrét segítség forrása (kétirányú a generációk között),
  • a pihenés és regenerálódás színtere,
  • referencia- és kontrollcsoportként hat,
  • az identitás (énkép, önértékelés) forrása,
  • az érzelmi teherbírást fokozza.

Egyéb közösségek

A közösség érzelmi, lélektani kapcsolódás, összetartozás és ennek tudata. A családdal ellentétben önkéntesen vállalt, megválasztható helyzet. Jellemzően a közvetlen élettér, a magánélet része, a társadalomhoz való kapcsolódási lehetőség. A közösségek mentálhigiénés jelentőségei: (Buda Béla)

  • az identitás, társadalmi önbesorolás alapja,
  • egyenrangú kapcsolatok lehetősége,
  • társadalmi kontrollfunkció,
  • interperszonális visszajelzések tere,
  • kommunikáció iránti igény kielégítője,
  • információs forrás,
  • pár-/baráti/felszínes kapcsolatok színtere,
  • hasonlítási, viszonyítási referenciacsoport,
  • segítő/kölcsönös segítő interakciók színtere,
  • társadalmi, politikai aktivitás kerete.

Munkahely

A munkahely önmagában nem tesz beteggé, de lényeges tényező lehet abban, hogy a személyiség meglévő egyensúlyzavarát súlyosbítja vagy épp enyhíti.

A munkahelyi stressz mentálhigiénés ártalomforrás. A különféle ingerek azonban a személyiség „szűrőjén” át érik az idegrendszert, ezért a munkahelyi ártalomforrások csak akkor válnak károssá, ha a személyiség lelki egyensúlya már megsérült. A személyiség fejlődése során kialakult problémák áttevődnek a munkahelyre is, és a feszült ember ezt a következményt oknak éli meg.

A munkahelyi mentálhigiéné alapvető kritériuma, hogy az egyén képességei találkozzanak a munkakövetelményekkel, és az egyén vágyai, szükségletei, céljai, értékrendszere összeilljen a munkában rejlő lehetőségekkel.