Mentálhigiéné – lelki egészség, egyensúly, harmónia
A mentálhigiéné egyaránt jelent szemléletet, elméletet, tevékenységet és intézményrendszert.
Közösséget építő, előmozdító látásmód, pozitív megközelítés, ami alapvetően az értékekre (életminőség, életigenlő magatartás, erkölcsi értékek) és nem azok hiányára irányul, célja a lelki egészég megőrzése, javítása.
Több szakmai, tudományos ágat átfog és holisztikus emberképen (az ember mint egész: fizikai, szellemi, lelki egység) alapul.
Tevékenyégében és intézményrendszerében átfogja a humán szolgálatokat (kultúrát, közművelődést, közoktatást, szociális gondoskodást, egészségügyet, hitéletet, tömegtájékoztatást, polgári kezdeményezéseket, törvényhozást, kormányzatot).
A mentálhigiéné az interperszonális kapcsolatokon, a csoportos viszonyokon, az alapvető emberi intézményeken és szervezeteken keresztül javítja az egyén lelki egészségét, az emberi kapcsolatokon keresztül közelíti meg a személyiséget. (Buda Béla)
Család
Az emberi lényeget kimunkáló szocializációs folyamat döntően a család keretein belül történik. A család a legelső, érzelmileg pedig mindvégig legjelentősebb közösség az életünkben, amely a társas viselkedés és tevékenység szokásrendjébe bevezet. A szülő és gyermek kapcsolat minden későbbi emberi kontaktus alapmintája. A család, családi élet hatása a lelki egészségre azonban nemcsak gyermekkorban, nem csak a szülő-gyermek viszonylatban meghatározó. A család minden életszakaszban más módon fejti ki támogató funkcióit annak minden egyes tagja számára. Ezek a funkciók a következők: (Gerard Caplan, Komlósi Piroska)
- a világra vonatkozó információk összegyűjtése és terjesztése,
- visszajelentő és útmutató rendszer, gyakorlóterep a viselkedésre másoktól jövő reakció kezelésére,
- a világról kialakuló kép, az életfilozófia forrása,
- problémák megoldásában eligazít és közbenjár,
- gyakorlati és konkrét segítség forrása (kétirányú a generációk között),
- a pihenés és regenerálódás színtere,
- referencia- és kontrollcsoportként hat,
- az identitás (énkép, önértékelés) forrása,
- az érzelmi teherbírást fokozza.
Egyéb közösségek
A közösség érzelmi, lélektani kapcsolódás, összetartozás és ennek tudata. A családdal ellentétben önkéntesen vállalt, megválasztható helyzet. Jellemzően a közvetlen élettér, a magánélet része, a társadalomhoz való kapcsolódási lehetőség. A közösségek mentálhigiénés jelentőségei: (Buda Béla)
- az identitás, társadalmi önbesorolás alapja,
- egyenrangú kapcsolatok lehetősége,
- társadalmi kontrollfunkció,
- interperszonális visszajelzések tere,
- kommunikáció iránti igény kielégítője,
- információs forrás,
- pár-/baráti/felszínes kapcsolatok színtere,
- hasonlítási, viszonyítási referenciacsoport,
- segítő/kölcsönös segítő interakciók színtere,
- társadalmi, politikai aktivitás kerete.
Munkahely
A munkahely önmagában nem tesz beteggé, de lényeges tényező lehet abban, hogy a személyiség meglévő egyensúlyzavarát súlyosbítja vagy épp enyhíti.
A munkahelyi stressz mentálhigiénés ártalomforrás. A különféle ingerek azonban a személyiség „szűrőjén” át érik az idegrendszert, ezért a munkahelyi ártalomforrások csak akkor válnak károssá, ha a személyiség lelki egyensúlya már megsérült. A személyiség fejlődése során kialakult problémák áttevődnek a munkahelyre is, és a feszült ember ezt a következményt oknak éli meg.
A munkahelyi mentálhigiéné alapvető kritériuma, hogy az egyén képességei találkozzanak a munkakövetelményekkel, és az egyén vágyai, szükségletei, céljai, értékrendszere összeilljen a munkában rejlő lehetőségekkel.